275 Megtekintés 48 mp

A berekfürdői utcanév-újításra

A berekfürdői utcanév-újításra

Lőwy Árpád modorában

 

Fodor József a „viharban”,
Mi meg nyakig gyógylatyakban!
Héj!
Mégis, drága nemzetünk,
Új utcanév kell nekünk!
Sej!

Ha már szükül szemünk rése,
Firkantsuk a kerítésre,
Héj!
Ez is magyar utca volt,
Névtábla lesz takarónk!
Sej!

Ki nem mozdul rá a likra,
Abban gyullad ki a szikra!
Héj!
Ha egy szálig elfogyunk,
Utcanévbe forr nyomunk!
Sej!

„Aki magyar, aki vitéz”,
Névtábláról rád mind lenéz:
Héj!
Szemez dicső koroddal,
S abban haló poroddal!
Sej!

Ne bánkódj hát, testvér legott,
Belzebúb ha farba rúgott,
Héj!
Már az első szavadra
Írjuk neved falakra!
Sej!

A dicsőség, mint a pára,
Ráfagy néped homlokára!
Héj!
Híres kóbor kutyáink
Ugassák majd sokáig!
Sej!

Egyetemi tanár, irodalomtörténész, író, 2011-18 között a Kölcsey Társaság elnöke. 2017-18-ban az Irodalmi Magazin főszerkesztője, 2017-től a Magyar Napló főszerkesztője. 2007 és 2015 között a Nyíregyházi Főiskola (2016. január 1-jétől Nyíregyházi Egyetem) rektora volt. 1954. augusztus 23-án született Miskolcon. Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1972-ben. 1979-ben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, 1983-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán kapott tanári oklevelet. 1982-ben novellás-, 1995-ben verseskötete jelent meg. A Nagy László mitologikus költői világa című, 1996-ban kiadott monográfiája „Év Könyve" díjat kapott. Nagy Lászlóról három könyvet adott ki, és szerkesztője volt a költő 2004-ben megjelent költői-műfordítói életmű-kiadásának. Kutatásainak vezető vonala a magyar líra „bartóki" kiteljesedésének vizsgálata és az archaikus kultúrák líratörténeti szerepének értelmezése. A magyar irodalom „bartóki" modelljének irodalomtörténeti párhuzamait a latin-amerikai regény nagy vonulatában fedezte fel. 1996 és 2023 között összesen húsz önálló kötete látott napvilágot, ezekből kettő idegen nyelven. Két leány édesapja, eddig két fiúunokája született. József Attila- és Magyar Örökség-díjas.