hol a Don robog
hol a Volga zúg
ott uralkodott a Nagy Hazug
onnan vezetett ide út
messzinél messszebbről jöttek ők
rabolni megbecsteleníteni nőt
amerre ez a hős had elhaladt
a helyén semmi nem maradt
amit megláttak minden
a kezükhöz ragadt
pléh-glóriáért eladtad magad
szemenszedett költő József
költeményed a tűzre talán jó lesz
és szemünket marja majd a füst
csörög zsebedben a harminc ezüst
Szergej és Nyikoláj
seggét simára nyaltad
nem volt finnyás a nyelved
de megérte
a babért elnyerted
te elvetemült
ki minden elvet elvet
az utókor utolért
megvet
