R_ebell és Marcelland

Miskolc város napján, május 11-én jelent meg a Spanyolnátha művészeti folyóirat (www.spanyolnatha.hu) előző lapszáma. A város napját a Spanyolnátha a lapszám megjelenésével, a IX. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálé és a Marcelland 25 – hétmailföldes utazás a küldeményművészet világában című kiállítások megnyitásával, és a „Petőfi közelebb” irodalmi programmal köszöntötte a Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria Thália-házában.

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galériával és a Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóházzal karöltve rendezett ünnepségen, a Thália-ház kiállítótermeinek névadóján  Veres Pál, Miskolc polgármestere, Dr. Szolyák Péter múzeumigazgató köszöntője után Mikita Gábor színháztörténész laudált, majd Kónya Ábel tagintézményvezető, Vass Tibor, a tárlatok főrendezője és Tirk Tamás, Hernádkak polgármesterének köszöntőjét követően Bán András műkritikus nyitotta meg a tárlatokat, melyek társrendezője a Magyar Elektrográfiai Társaság és Magyar Küldeményművészeti Társaság. A Petőfi közelebb irodalmi délutánon Petőfi írásait az Éltető Lélek Irodalmi Kör elevenítette meg. A programsorozaton, melynek házigazdái Vass Nóra és Dr. Jacsó Pál voltak, közreműködött a Miskolczi Pincék Dalárdája.

Idén 25 éves a Vass Tibor Kassák-, Szabó Lőrinc- és József Attila-díjas költő, képzőművész által alapított Marcelland Nemzetközi Művészeti Gyűjtemény; idén tehát negyed évszázada, hogy a miskolci Herman Ottó Emlékparkban, a Bükki Nemzeti Park keleti kapujában megnyílt a Marcelland, a világ első mail art kilátója. Ennek dokumentációs emlékanyagát az Artpool Művészetkutató Központ őrzi; a műtárgyak többek között Hernádkakon találhatóak meg. A megnyitót L. Simon László tartotta, beszédéből részlet a Magyar Műhely akkori, 1998-as 107. számában olvasható. A Marcelland 25 – hétmailföldes utazás a küldeményművészet világában című tárlat a mail art magyarországi, s nemzetközi kontextusban is izgalmas történéseit eleveníti fel 1998 és napjaink között.

A hétMailföld hét jelentős mérföldkő a küldeményművészet történetében, amely az igen aktív hazai mail art mozgalmat nemzetközi kontextusba is helyezi. Ilyen „MAILföld”-kövek:

1. az 1900-as évek elejétől számított, hosszú és izgalmas postatörténeti események és a tőlük kezdetben teljesen vagy részben külön élő kapcsolatművészeti megnyilvánulások szimbiózisából kinövő nemzetközi mail art mozgalom kialakulását,
2. a hazai mail art mozgalom indulását: a magyarországi kapcsolatművészet előzményének tekinthetjük Kassák Lajos nemzetközi aktivista levelezését (például művet cserél Kurt Schwittersszel, postán) és Moholy-Nagy László képeslapjait, majd a ’70-es, ’80-as évek avantgárd művészei által jegyzett kapcsolatművészeti happeningeket, de ide sorolhatjuk a KaposART Közép-Kelet Európai Képeslap-projektjeit, a Magyar Műhely vagy az Artpool Művészetkutató Központ által jegyzett akciókat,
3. a Marcelland mail art-kilátó létrejöttét a Bükki Nemzeti Park Herman Ottó Emlékparkjában (1998), és a Marcelland-projekteknek is nevezhető későbbi nagy volumenű kiállításokat: POSThumus, a Magyar Postát a budapesti Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban bemutató kiállításon; a Miskolci Postaigazgatósággal közös kiállítások: Ajánlott irodalom (1999) és Nyílt lapok (2000); ez utóbbin Vassnak sikerült elérnie, hogy a világon először a Magyar Posta kézbesítsen hivatalos postacsomagként élő embert; s olyan, szintén Vass által szervezett és rendezett tematikus nemzetközi kiállításokat mások mellett, mint a tiszaújvárosi, mezőkövesdi Marcelland-tárlatok, a Berettyóújfaluban bemutatott Kerékpár, és az Ezek mennek, meg a bárányfelhők, a hernádkaki és miskolci Luther kincse ̶  hálózat kiállítás,   
4. a 2006-ban induló, Hernádkakon és Miskolcon is megrendezett Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálék sorát: az első, R_evolution (1956—2006) címmel megrendezett tárlat 2006-ban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából gyűjtötte össze a világ minden tájáról érkező mail art-műveket. Két év múlva a reneszánsz emlékév alkalmából R_enaissance (1458—2008) címmel, 2010-ben a „helyreállítás” hívószavával, ismét a megújítás, a korszerűsítés jegyében R_econtstruction (1910—2010) címmel, majd 2012-ben főhajtásként a száz éve született kollázs műfaja előtt R_ecollage (1912—2012) címmel rendeztek biennálét. További tárlatok: R_emarque (1914—2014), a miskolci színészmúzeum alapításának huszadik évfordulója tiszteletére a R_evue (2016), majd a művész előtti főhajtásként a R_egon Schiele (2018), a Covid miatt kissé időzavarba került biennálék sora 2020-ban a R_etrospectiv címet viselte és 2022 helyett 2023-ban immár a IX. Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálét rendezik meg, ezúttal R_ebell címmel;
5. a 2011-ben létrehozott Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelepet és a hozzá kapcsolható művészeti projekteket,
6. a 2016-ban tényleges civil társasággá, reprezentatív szakmai szervezetté alakuló, addig sokféle formában létező, és nagy múltra visszatekintő, szintén Vass által alapított Magyar Küldeményművészeti Társaság létrejöttét,
7. és a Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóházban Vassnak köszönhetően létrehozott küldemény- és postaművészeti relikviákat is rendszerező HERnádkak művészeti HERbáriumot is.

Az ünnepi programban nyíló másik kiállítás a Petőfi 200 jubileumhoz csatlakozva nyílik a R_ebell –  IX. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennále Petőfi emlékére kiírt mail art projektjének műveiből.

Petőfi Sándor a magyar költészet géniusza, a világszabadság eszméjének első magyarországi szónoka. Hősszerelmes, vándorszínész, utazó, hazafi, férj és apa, de mindenekelőtt szabadságharcos szóban és tettekben egyaránt. Születésének és halálának pontos idejét és helyét is misztikum övezi, igen rövid, mindössze ötesztendős alkotói ideje azonban elég volt ahhoz, hogy ne csak életében legyen a fiatal irodalmárok „sztárja”, de hatása 200 évet átívelően a mában is érezhető legyen. Petőfi verseinek újító egyszerűsége, mely éles kontrasztban áll a költő extravagáns viselkedésével, életvitelével, igen rövid, de annál tartalmasabb életműve, forradalmi szerepvállalása már életében magaslatokba emelte. Petőfi figurája a lázadó lelkű költő, a fiatal reformer, a szólás és a gondolat szabadságát hirdető forradalmár alakja bármely nép sajátja is lehet, talán ezért is oly népszerű, s világszerte sokszor fordított poéta.

Verseiben a néphez szól, egyszerű nyelvezete, romantikában megmártott lírája realista. Petőfi közérthető, közvetlen, természetes. Petőfi őszinte. Embernek és költőnek egyaránt szenvedélyes. Lázadó: lírájában, életérzésben, a közjóért vívott harcában, ideáiban, társadalmi szerepvállalásában.

Szimbólum. Nem egy korszaké, sokkal inkább egy világnézeté, s ily módon nem csupán nemzeti, sokkal inkább egyetemes. A felhívással a költő születésének 200. évfordulójára emlékezve azt kérjük, hogy a mail art művészek a Petőfi-eszmény, a világszabadság elérésének áhítata, a szólás- és gondolatszabadság eléréséért vívott harc előtti tisztelgés jeleként fogalmazzák meg alkotói véleményüket. Ihlető lehet a forradalmár költő, a nép gyermekének alakja, vagy egy-egy konkrét, általa jegyzett alkotás is.

A tárlaton kizárólag postán küldött, erre az alkalomra készült munkák vesznek részt. Mail artnak tekintjük a postán, fedetlenül feladott két- vagy háromdimenziós műalkotásokat, és a borítékokba (ill. bármilyen csomagolásba) tett műveket is. Alakjuktól, anyaguktól függetlenül kiállítjuk a témakörhöz kötődő, bármilyen technikával készült alkotásokat. Az alkotókat arra biztattuk, hogy a mail artok díszítő funkciójául minél több olyan postai kelléket, ill. különszolgáltatást (látványos bélyegek, elsőbbségi, ajánlott) vegyenek igénybe, melyek a látvány szerves részét képezik. A kiállítás megnyitásáról fotódokumentációt a Spanyolnátha művészeti folyóirat (www.spanyolnatha.hu) közöl. A művek a Marcelland Nemzetközi Művészeti Gyűjtemény tulajdonába kerülnek. A fődíjas a Thália-házban a soron következő évben önálló kiállítást rendezhet. A felhívással a költő születésének 200. évfordulójára emlékezve a Herman Ottó Múzeum és a Spanyolnátha művészeti folyóirat, a Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház és a Magyar Elektrográfiai Társaság azt kérte az alkotóktól, hogy a Petőfi-eszmény, a világszabadság elérésének áhítata, a szólás- és gondolatszabadság eléréséért vívott harc előtti tisztelgés jeleként fogalmazzák meg alkotói véleményüket.

A kiállításra 20 ország közel 150 alkotójának műve érkezett be.  A tárlat megnyitóját Miskolc város napján a Színészmúzeumban, az ún. Thália-házban tartottuk.  

Ebből az alkalomból a Thália-ház termei új nevet is kaptak. A pincében található, többtermes kiállítótér a Déryné-díjas színházi szakember, Veres Attila nevét vette fel, míg a földszinti időszaki termek Egressy Gábor és Egressy Béni nevét viselik ezentúl. A megnyitón a laudációt Mikita Gábor tartotta. A Veres Attila-névadás kezdeményezése Vass Tibortól, az Egressy-névadókra tett javaslat Mikita Gábortól származik.

A 9. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálé fődíját Fazakas-Koszta Tibor festőművész nyerte el. Gratulálunk!

Televíziós anyag:

https://minap.hu/video/varosnapi-rendezveny-szineszmuzeumban

Cikk, fotókkal:

https://minap.hu/cikk/kuldemenymuveszeti-biennale-megnyitoja-es-kiallitoterem-nevado-thalia-hazban