Bodonyi Csaba DLA, Ybl- és Széchenyi-díjas építész, az MMA rendes tagja, az MTA-MAB SZIMA alapítója, Épített Környezeti Szakbizottságának alapító elnöke, munkásságának méltatása a „Bodonyi 80” című kamara-kiállításhoz
Nem adtál ellenség kezébe, hanem tágas térre állítottad lábamat.
(Zsolt 31.9.)
Az aranydiplomás Bodonyi Csaba iskolateremtő építész. Az ország északkeleti régiójában végzett 55 éves munkásságával magas szintű, következetes és Európában is számon tartott építész életművet hozott létre.
Szakmai atyja Plesz Antal (aki Nyíritől, Laubertől, Kiss Ferenctől tanulta az építészetet). Bodonyit mindig is érdekelte a sok mérnöki (és székely) furfang, így választott tanára és egyik példaképe Sámsondi Kiss Béla.
Az egyetem után Miskolcon Plesz Antal munkatársa lett, majd tanítványa a Mesteriskolán. Megtanulta az építész szakma minden fontos ízületét, alázatot a mérnöki tudományos gondolkodás felé és szárnyalást a művészek közösségével. Plesz mára nagynevű tanítványaival, Bán Ferenccel és Ferencz Istvánnal együtt (mindketten a nemzet művészei) egy megkerülhetetlen építész társaság részesévé, meghatározó tagjává vált. A nagymester mindig különös figyelmet szentelt személyének, s talán egy virtuális stafétabotot is átadott neki, hisz mikor a ’70-es évek végén 30 fiatal építész érkezett Miskolcra, Bodonyi fogadta őket. Az általa tervezett Kollektív Ház nemcsak panelkísérlet volt, nemcsak új térbeliséget kínált, hanem együttgondolkodási, együttélési teret és építész munkakapcsolatokat is jelentett. Segített a Miskolci Építész Műhely formálódásában.
Bodonyi első jelentős épületei – Edelény – Ifjúsági Ház; Miskolc – Egészségügyi Szakközépiskola, melyért 1979-ben Ybl-díjjal tüntették ki – megrázták az akkor eszmélt fiatal építészeket. Szakmai zarándoklat jellemezte a fenti helyeket. Pályázatai – Manila-Fülöp-szigetek, Abeokuta-Nigéria, Bp – Fóti úti lakótelep – a közösségi terekre, a városépítészet új, saját értelmezésére sarkallták. A „Varsói Konfrontáció – ’81” pályázat jó alkalom volt arra, hogy gondolati úton, s egyben tevőlegesen, rajzban is új, harmonikus, a hagyományokat tisztelő városépítészeti modellt állítson fel. A kontextualizmus, a kritikai regionalizmus alapjait ekkor még le sem rakták Európában, vagy a világ más pontján.
A Miskolci Grafikai Műhely, a Miskolci Újzenei Stúdió és a Bodonyi által vezetett Miskolci Építész Műhely jelentős formációi voltak a nyolcvanas évekbeli helyi értelmiségi csoportosulásoknak. Bár Bodonyi főépítésze, majd főmérnöke volt a csúcsidőben 450 fős ÉSZAKTERV-nek, műtermi munkáját nem szüneteltette. Legjelentősebb akkori alkotása a miskolci Tudomány és Technika Háza. Jelentős alakja a Magyar Építőművészek Szövetsége, majd a Magyar Építész Kamara országos és helyi szervezeteinek. Négy cikluson keresztül meghívott tanár a Mesteriskolán. 1986-1990 között országgyűlési képviselő, Építési Bizottsági tag.
Bodonyi Csaba ’89-től önállósodott, kis túlzással mondhatom, hogy a mai napig saját építész irodájában dolgozik.
Munkásságát a Kormány 1991-ben Széchenyi-díjjal jutalmazta. Makovecz Imre ’92-ben meghívta Bodonyit a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagjának. Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Széchenyi István Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja az alapítástól, majd elnöke 2009-2015 között.
Roósz elnök úr idejében, vele együtt gondolkodva megalapította az MTA-MAB Épített Környezeti Szakbizottságát, aminek 5 évig elnöke volt.
A Kós Károly Egyesülés tagja, huszonöt éve tanít a Vándoriskolán. A Pécsi Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára. Húsz éve egy kiscsoportos építész képzés akkreditálását segítette a Miskolci Egyetemen. Ugyan ez nem valósulhatott meg, azonban társaival együtt tovább kísérletezik a miskolci építész képzés meghonosításával, immár a Kassai Egyetem kihelyezett képzését vizionálva. A sokéves ráfordítással elkészült Nemzeti Építészetpolitika létrejöttében oroszlánrésze volt.
Miskolcon az utolsó 30 évben az ő tervei alapján teljesedett ki a Nemzeti Színház épületegyüttese. Az első magyar kőszínházat öt színteres színházi- és operafesztiválok rendezésére alkalmas színház-komplexummá tette. Tapolcán a Barlangfürdő rekonstrukcióját, a belvárosban pedig a Művészetek Házát tervezte. Életművéért Miskolc városa 2011-ben díszpolgári címet adományozott.
Bodonyi Tokajt, Hegyalja fővárosát 25 évig gondozta építészeti, nagy volumenű városépítészeti fejlesztési terveivel, amiért a város 1996-ban Hild-emlékérmet, 2003-ban Kós Károly díjat kapott, 2002-ben Hegyalja a világörökség része lett. A tervező tokaji munkásságáért 2015-ben főépítészi életműdíjat érdemelt ki. Két héttel ezelőtt a Tokaj Város Értéktár Bizottság Bodonyi Csaba tokaji főépítészi munkásságát Tokaj Város Szellemi értéktárába fogadta.
Sok épülete valósult meg Tokajban és Hegyalján. Öt éve alkotói energiáinak egy részét a Lakitelek Népfőiskola új épületének a kunhalom formájú borkatedrálisnak a tervezése kötötte le.
Bodonyi Csaba 80. születésnapját ünnepelte idén. Ez a kamara-kiállítás egy válogatás Bodonyi életművéből, egy lehetőség és alkalom arra, hogy építész kamaránk fiatalabb tagjainak számára példaképpel szolgálhasson, valamint arra, hogy kifejezhesse köszönetét, tiszteletét, és elismerését e rendkívüli építész teljesítmény és személyiség előtt.
Miskolc, 2023. szeptember 30.
