118 Megtekintés 39 mp

Az erdei lak emléke

A fák ágain madárdal ring,
az erdei lak ablakszeme
lángba borul, kifényesedik,
hárman ülnek egymással szembe’,

Kerényi, Petőfi és Tompa
a kunyhó apró asztalánál,
verseiket vetik papírra;
hármuk sorsa: három látvány.

Kerényi az óceán túlfelén,
az Újvilágban talált hazát,
bár hitet és szívet nem cserélt,
élete mint égi szivárvány.

Petőfi, a szó sasmadara,
haza és szabadság látnoka,
a segesvári csatatéren
dzsidás ejtett sebet a keblén.

Tompa bús szívébe költözött
a fájdalmas melankólia,
megbújt gyász, csüggedés mögött,
siratta Arany és Hunnia.

A hármas költőverseny híre
gyors lábon, ha hozzád is elér,
jajdul Az erdei lak szíve,
az erdő három költőt dicsér.

És ha éjjel a lak ablakából
Mécskanócok fényt lövellve égnek:
Azt hiszem, hogy mindez lüktetése
A megdermedt jégvidék szívének* 

*Tompa Mihály, Az erdei lak című versének utolsó előtti szakasza.

Aradon született 1951-ben. „József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja- díjas költő, író, szerkesztő. Torontóban , a York egyetemen  filozófiából  diplomázott, majd évekig üzletemberként járta a világot. Első zsengéi még kisiskolás korában jelentek meg a Napsugár című gyermeklapban. Kolozsvári iskolaévei idején és költői pályája kezdetén Lászlóffy Aladár , Kányádi Sándor , Bálint Tibor és Fodor Sándor volt a mentora. Versei ,  riportjai , cikkei a romániai magyar sajtóban, az  Ifjúmunkás ,  Előre (napilap, 1953–1989) ,  Korunk ,  Utunk ,  Művelődés hasábjain jelentek meg. Torontóban szerkesztette a helyi rádió heti egyórás magyar adását. Két évig a CBC (Canadian Broadcasting Corporation) torontói tudósítója volt. Első verseskötete, az Örvényszárnyon 1979-ben jelent meg, a második, a Címjavaslatok 1981-ben, szintén  Bukarestben. Az Aradon megjelenő, öt romániai megye magyar lakosságához szóló  Nyugati Jelen napilap tulajdonosa, évekig főszerkesztője; az anyaországi, kisebbségi és nyugati magyarságot összekötő  Irodalmi Jelen  nyomtatott és elektronikus folyóirat, valamint könyvkiadó alapítója (2001) és főszerkesztője. Az ezredfordulótól sorra jelennek meg újabb verskötetei, és prózaíróként – regények és novellák szerzőjeként – is bemutatkozik. Műveit számos (többek között angol, francia, német, orosz, lengyel és román) nyelvre fordították le.” (Forrás: Wikipédia)