301 Megtekintés 6 Perc

Utcanévújító, itsenadta vers

Igen sok esze van,
aki a miskolci Korvin Ottó utcát Corvinra változtatja.
Írásban, ami gáz, meg-,
szóban, ami az, feltisztul. Ami meg le, az a helyzet.

A nép, az itsenadta (korr.: Itsenadta) versíró népség
a Napjainkba még a Korvin Ottóra megy,
a Holnapba már a Corvin vezet. A versek nem jobbak, csak mások,
szerzőneveik korábban és ma is egy konkrét egyedre utalnak,
azonosító funkciót töltenek be.

A Corvin napjai nincsenek megszámlálva,
Corvin jelleme sziklaszilárd, akár Körmendi Lajosé,
azonosító funkciójú nevéről szerintem Berekfürdőn
ildomosideje lenne közterületet elnevezni.

Rajta vagyok az ügy-őn. Ne fürgyön
le Bereken az ember úgy, hogy nem látja ezt a nevet
útbaigazító táblán, géprévész-térképen, lakcímkártyán majdan.
Kéthelyütt kőbe vésett ugyan,
kétezeröttől sajnos síron, kétezerhattól díszkúton.
Kisírom
előbb-utóbb, hogy elnevezni róla idejeildomos,
vagy át egy meglévőt, ami esetleg adná magát a kínossága miatt.
Majdnem kunosságot írtam.

Ha már: kunkínos lehet Berekfürdőn a Fodor József utcanév,
mert egy nem jellemes tanácsköztársasági emberről nevezték el,
még csak nem is a nép egy másik ugyanilyen nevű,
később élt, szintúgy nem jellemes versírónép-tagjáról.
Ez a baj a Fodor József utcával,
nem az, hogy nem Körmendi Lajos a neve.
Adná magát a helyzet. De Körmendi Lajosra sokan neheztelnének,
többen, mint rám, aki tán majd javallja,
átírni mennyi baj, vesződség, pénz: ház-
számos bosszúság-ok. Körmendi Lajost kellemetlen helyzetbe
hozni nem szabad, Corvin se került abba,
a nép, az itsenadta, tudomásul vette a helyzetet.

A Fodor József utcát egy karcagi kommunistáról nevezték el,
írótábori bajtársakkal karöltve megújíttatom Fodor Józsefek utcának,
lakcímkártyámat emiatt nem kell átiratni,
ez egy utcai performansz,

talán az első olyan utcanév,
ahol egy azonosító funkciójú személynév többes számban,
bár nem tudom, a Habsburgokról van-e közterület elnevezve,
igaz, Kun Marcella azt is szokta kérdezni,
ha a Dolomitok vagy a Pireneusok többes szám, akkor az Alpok miért nem az.
Appeninek, Kárpátok, estébé. Vagy a kétszeres többes számú Bükk.

Kunkínos, hogy az itsenadta nép költőFodorJózsef gyermeke
sem méltó említésre, emlékezésre.
A méltó, híres Fodor Józsefek között van orvos, festő, hegedűművész,
tehát névújítás jöhet szóba, ha változtatás nem is.
Na de melyik Fodor József legyen a befutó?
Hármójuk közül lehet, hogy igazságtalan lenne egyikükről elnevezni csak.
Kiút: Fodor Józsefek út.
És akkor ebbe beleérthető számos híresméltó, a két komcsikettő nem.

Hogyan adjuk ezt hírül az itsenadta népnek?
Márminthogy mitőlünk ugyan nem mindegy,
a híresebb Fodor Józsefek közül melyik háromról gondoljuk,
hogy ők az utcanévadók.

Kell egy tábla, Fodor Józsefek út,
amin utalunk rá, hogy azt megelőzően Fodor József utca,
azelőtt Villasor kettő volt,
azt felavatjuk, mondjuk itt és most,
aztán elhelyezzük egy Fodor József utcai ház közelében,
így az az egyetlen ház lesz a Fodor Józsefek úton.

Az átnevezés nem könnyű eset.
A Körmendi Lajos névvel meg lehetne próbálkozni,
az írótábor alapítója, majd névadója,
írói munkássága a települési értéktár része.
Lehet, a gondok miatt nem járható út, nem járható utca.
A Fodor József utca kényelmi szempontokból marad, ami,
róla majd, ha bárkinek magyarázkodni kell, azt mondjuk,
csak a hegedűművészt, a festőt vagy az orvost tiszteljük benne.

Körmendi Lajosról talán majd egy szép új, még nevenincs közteret.
Oldva kunkínságunk, kínkunságunk,
emlékeztessen erre a mai nap, akarom mondani mai nép, az itsenadta.

1968-ban, Miskolcon született. Hernádkakon és Berekfürdőn él. A Spanyolnátha művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Mondanom sem kell: húsz év Berekfürdő (versek, 2023). Kassák-díjas (1995), Szabó Lőrinc-díjas (2003), József Attila-díjas (2009), a Tokaji Írótábor Hordó-díjasa (2019).